<div dir="ltr"><p style="margin-bottom:0cm">Kedves Nóra,<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm">A kérdéseidre adott válaszaim előtt
még egy másik gondolatodhoz teszek észrevételt:</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">
<font color="#222222">„<font face="Arial, sans-serif"><font style="font-size:7pt">Úgy
állítjátok be Mestert, mintha egy magatehetetlen báb lenne,
akinek nincs szeme, füle, érzelmei és akarata!”</font></font></font></p>
<p style="margin-bottom:0cm">Majd: „<font color="#222222"><font face="Arial, sans-serif"><font style="font-size:7pt">Felnőtt
ember álljon oda, és mondja azt, amit itt most sokan megtettek,
hogy kikérik maguknak ezt a hangot! És járjanak tovább edzésre.</font></font></font>”
Ezt írod, és észre sem veszed, hogy most Te beszélsz úgy
másokról – rólunk – , mintha bábok lennénk, vagy pontosabban
gyerekek.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Ha a Mestertől
nem tagadod el a döntéshez való jogát, akkor a „mezei” tagtól
se tagadd el. El kellene fogadni, hogy mindenki a saját ízlése
szerint dönt arról, hogy jár, vagy nem jár edzésre. Arról is,
hogy ebbe a táborba, ilyen körülmények közé nem megy el, mert
nem érzi ott jól magát, és így nem fog jól esni a gyakorlás.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Mi van akkor, ha
nem csak a Mester taoista, hanem mások is? Mi van akkor, ha a
felnőtt ember nem „odaáll”, hanem „tovább áll”, és ez
egyáltalán nem gyerekes viselkedés? Ha nem tetszik valami,
félreállnak, és nem akarnak feltétlenül megváltoztatni semmit.
Elfogadják a rosszat – de nem kérnek belőle. Ahogyan a Mester is
teszi. Hogy mit nyújtasz, vagy nem nyújtasz, az a te felelősséged.
Ahogyan az is, hogy mit fogadsz el, és mit nem fogadsz el. Ha
mondjuk rosszul gyakorolsz, az a te bajod, és ha még csak nem is
kérdezel, az megint a te bajod – gondolja a Mester, és az ő
szemszögéből nézve helyesen. A mi szemszögünkből nézve
viszont az látszik, hogy a mi kultúránkban a kérdezés baj, mert
például megtorlást von maga után („bééééna, még ezt sem
tudod?!), tehát aki európaiakat akar tanítani, annak ezt is
figyelembe kell vennie.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Még csak annyit:
Mester már abból, ahogyan a gyakorlathoz felállsz, egyetlen
pillantással felméri, hol tartasz a fejlődésében.  Azt látja,
az érdekli, hogy mennyit fordítasz a gyakorlásra. A lényeget
keresi, nem a külsőségeket. Hányszor mondta, hogy az edzésre
tanulni járunk, gyakorolni otthon kell! Pontosan azért, mert a
saját fejlődésedért felelős felnőttnek tekint, és nem
katalógust csinál, hogy elcsípje a lógós gyerekeket.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Tele van az élet
ilyen aprócska buktatókkal, de ezeken múlik, sikerül-e
megértenünk és elfogadnunk egymást. Egyetértek Veled: az
érzésekről nem lehet vitatkozni. Mester viszont pont azt az érzést
nem ismerheti, amit egy másik kultúrában élő emberből váltanak
ki a dolgok. Nem tudhatja, mit érzünk a penészes takaró láttán,
mert nem lehet ilyen tapasztalata, és ebből adódóan az egyébként
kiváló empátiás készsége sem működhet a tőle megszokott
szinten.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Te is, Adri is, és
kivétel nélkül mindenki egyénileg „szépen csinálja” a
dolgát, de Te sem látod azt, hogy a szervezetben, a többiekkel
való viszonyodban hol a helyed, mi a szereped, a hatásod, stb.
Lelkesen és szeretettel segítesz azon, aki hozzád fordul, de nem
érted, mit jelent, hogy vezetőségi tag vagy. Hogy van egy
vezetőség, van egy szervezet és egy hierarchia. A demokrácia nem
a hierarchia hiányát jelenti. Egyesületi szinten egyének
maradtunk, szólisták egy zenekarban, és hiányzik az összhangzat,
a harmónia, az a többlet, ami valódi csoporttá tenne bennünket.
A csoport, legyen az egy szervezet, egy egyesület, ha jól működik,
akkor több, mint a tagok puszta összessége. Nos, ez az, ami nem
állt össze, és ez az, amit az egyesületnek (és nem a Mesternek)
kellene hozzáadnia.<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Az az érzésem,
és a kérdéseid ezt igazolják is nekem, hogy habár a vezetőség
érzi, hogy igenis van helye és szerepe az egyesület életében (és
nem csak dísznek van), ámde nem tudja, mi is a helye és a szerepe.
Ebben a szerepzavarban erőlködni kezd, egyre görcsösebben, egyre
hangosabban nyomja, hogy „gyertek, ne maradjatok el, járjatok
edzésre”, de így persze nem fog menni. És, ahogyan azt oly
sokszor megtapasztalhatjuk a gyakorlás során, nem ismeri fel, hogy
a tapasztalt ellenállás valójában az ő saját merevségéből
adódik.</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Ugye, mennyire
olyan ez, mint a taiji gyakorlás? Amíg nem értjük, görcsösek
vagyunk, de ha érteni kezdjük, akkor egyre simábban megy…</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Vajon a vezetőség
tisztában van a tagság igényeivel? Ha igen, akkor milyen és
mennyire megbízható forrásból? Tudja, mi az oka az ellenállásnak,
amely akár a „nem megyek táborba”, vagy a „nem járok
edzésre”, vagy a „nem szólalok meg” formájában jelentkezik?
Vagy ezt csak egyszerű éretlenségnek tekinti, az „ilyeneket”
berakja a „nem szereti eléggé a taiji-t” skatulyába? Menyivel
egyszerűbb ez,mint feltárni a valódi okokat!<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Vagy a vezetőség
csak arra összpontosít, hogy az egyesületi formát nem ismerő,
azt csak nyűgnek tekintő Mester akaratát egy az egyben érvényesítse? Milyen
paradox ez, és ti mégis erre hivatkoztok!<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">A válaszaim
egyébként abból erednek, amit egy egyesület szerepéről
általában tudok, gondolok.<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Az egyesület a
keret, amelyben a Mester és a tanítványok közötti folyamat a
tartalom. Az, hogy a Mester itt taníthat Magyarországon, pl.
egyesületben lehetséges. Nem a Mester akarta/akarja, de szüksége
van rá, hiszen a tanítványaira is szüksége van. Akarja/nem
akarja, akarnia kell! Ez az Ő Délegyházája! Hiszen nincsen mester
tanítványok nélkül, és ehhez egy harmadik dolog is kell: az
„iskola”, vagyis keret, amelyen belül a tanítás-tanulás
mozgása megtörténhet. Ez lehet egy hegycsúcs, egy legelő -
mifelénk az egyesület a lehetséges formája.<br></p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Az egyesület
vezetője a Mester, mondod-mondjátok sokszor, de ez nem azt jelenti,
hogy bármit megtehet. A keret arra is való, hogy megvédje azt, aki
belül van. A Mestert is meg kell védeni, és nem csak a pénzügyi
és egyéb adminisztrációs nehézségektől (pl. mi van, ha valaki
balesetet szenved egy edzésen?!), de attól is, hogy elveszítse a
tanítványait. A Mester számára a keret – az egyesület –
idegen, átláthatatlan, nem-ez-a-dolga feladat. Ő szellemi vezető.
A gyakorlati feladatokra van a vezetőség, amely összeköti a
Mestert a külvilággal – a hivatalokkal és a tanítványokkal
egyaránt. Az egyesület az, aki a Mester nevében és szellemében
versenyt szervez, tagokat toboroz és megtart (!!!), ügyeket
bonyolít. És, ha azt látja, hogy a szellemi vezető fejjel megy a
falnak, akkor igenis megvédi őt! Persze tudom, hogy a Mester „nehéz
fiú”, nem könnyű bánni vele. De akkor is, legalább mindent
megpróbáltatok? Mert ha például rossz az az ötlet, hogy
Délegyháza, akkor igenis nemet kell mondani neki, mert borítékolni
lehet a kis létszámot, a csalódást, a vitát, szétesést,
személyeskedést – mindazt, aminek most egytől-egyig a szereplői
vagyunk (a néma tanúk és kukkolók is szereplők, bizony!)</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Nem azt kell
megmondani a Mesternek, hogy „mit akarjon”. Vagy ő talán
megmondja nektek, hogy mit akarjatok? Azt kell a vezetőségnek
helyre tennie, hogy hogyan érheti el a Mester azt, amit akar. Egy
nagy, fejlődésben lévő egyesületet! Hogy ez hogyan érhető el,
ezt igenis a vezetőségnek kell tudnia, nem a Mesternek és nem a
tagságnak! 
</p>
<p style="margin-bottom:0cm;background-image:initial;background-repeat:initial">Egyesület nélkül
nincs bevétel, nincs verseny, nincs világbajnok, nincs hírnév,
nincs beteljesített küldetés, nincs tradicionális chen taiji
Magyarországon…Egyesület pedig nincs működő vezetőség nélkül. Az
egyesület az Út elválaszthatatlan része, és az út köveit nem
egyedül a Mester rakja, hanem Te, a vezetőség, én, az egész
tagság, mindenki! – no, ez már olyan szép volt, hogy itt kell
befejezzem <font face="Wingdings"></font></p></div>